2012-ben 210 éve, hogy megszületett Bolyai János. E szerény olvasmánnyal szeretném erre az évfordulóra felhívni az érdeklődő olvasó figyelmét. A Bolyaiakról nagyon sokan és nagyon sokat írtak. Ennek ellenére e kis könyvvel azt szeretnénk igazolni, hogy még mindig van fehér folt a Bolyaiakról való ismereteinkben. Például nem tudtuk, hogy Bolyai Farkas, gyermekként, nyári szünidőkben közel tíz évet tartózkodott Alsógáldon, és Bolyai János sem élt tizenkét évet Domáldon, hanem csak hatot. Érdemes arról is többet megtudni, ahogyan az akkori környezetükbe integrálódtak.

Az első fejezet tömör összefoglalót tartalmaz Bolyai János életéről, hiteles feljegyzések és a legújabb levéltári dokumentumok tükrében. A második fejezetben Bolyai Farkasról közlünk életképeket: kikkel volt közelebbi kapcsolatban, milyen volt a kapcsolata a környezetével. Ennek a fejezetnek a legértékesebb része az a levél, amelyet Bolyai Farkas báró Wesselényi Miklósnak írt. Ez a dokumentum a Református Kollégium története szempontjából is új adatokat tartalmaz. A harmadik fejezet Bolyai Jánosról közöl érdekes információkat. Kiderül belőle, hogy nem egy elefántcsonttoronyba zárkózott tudós volt, hanem a közjóért tevő, aktív ember, aki odafigyelt mind a domáldi gazdaság ügyes-bajos dolgaira, mind a marosvásárhelyi polgárok életére. Tevékenységével, tanácsaival igyekezett azok életét is értelmesebbé tenni.

Jelen gyűjtemény viszonylag sok forrásközlést tartalmaz. Az eredeti okiratok a Teleki-Bolyai Könyvtár, az MTA Könyvtár Kézirattára, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár, a kolozsvári és marosvásárhelyi Állami Levéltár tulajdona. Hálásan köszönöm a felsorolt intézmények munkatársainak, hogy önzetlenül segítettek a kéziratok felkutatásában. A könyv első kiadása 2013-ban jelent meg. Tekintettel arra, hogy viszonylag hamar elfogyott, ugyanakkor további igény van rá, a Sapientia EMTE Szenátusa jóváhagyta az újrakiadását. Ez tehát a második, javított kiadás.