A Bevezetés a pragmatikába című jegyzetünk megírásának célja az volt, hogy rávilágítsunk a pragmatika helyére és szerepére a nyelvészet tágabb kérdéskörében. Szeretnénk érthetővé és elérhetővé tenni olyan kérdéseket és fogalmakat, mint a beszédaktus-elmélet, a beszédaktusok szerkezete és tipológiája Austin és Searle olvasatában, az illokúciók különböző vetületei, előfeltételezések, deiktikus nyelvi elemek, implikatúrák és Grice implikatúraelmélete, a beszédaktusok társadalmi beágyazódása és dimenziói, az udvariasság elmélete, valamint az udvarias közlésmód és indirekt beszédaktusok viszonya, és nem utolsósorban a kontextus meghatározó szerepe a nyelvi árnyalatok és értelmek kifejezésében. Könyvünkben külön fejezetben tárgyaljuk a pragmatika szerepét a fordítástudományban. A legfontosabb pragmatikai fogalmakon kívül a tudományág legújabb vetületeit is szeretnénk diákjaink elé tárni. Célunk az, hogy megértessük a nyelvhasználat és az emberi lét más vetületei közt létező nagyon árnyalt kapcsolatrendszert, hogy rávilágítsunk arra, hogy a (nyelvi és társadalmi) kontextus milyen módon alkotja és csiszolja az értelmeket, valamint hogyan határozza meg a kommunikációs aktusban részt vevők szerepeinek az alakulását. Nem utolsósorban, könyvünk megírása által azt szeretnénk elérni, hogy a pragmatikát tanuló hallgatók megértsék és tudatosítsák azt az összetett kapcsolatrendszert, amely a (nyelv)tudás és a tapasztalat, azaz a nyelv használata között létezik.